Mobil: (+36) 30 912 9070 | E-mail: info@szabokonyha.hu

A konyha-előkészítés 7 buktatója.

Szabó Konyha / A konyha-előkészítés 7 buktatója
Amikor „kiér a ház a földből”, tehát kész vannak az alapok gyorsan felhúzzák a falakat, majd a tetőt. Egy szép napon azt veszed észre, hogy ott állsz a vízvezeték szerelő mellett, aki azt kérdezi, hogy hol lesz a mosogatótálca a konyhában.
Erre te válaszolhatsz sokféleképpen, a lényeg az, ha nem tudod biztosan hogyan is fog kinézi a konyhabútor, akkor ezt a
csatát elvesztetted. Azaz a szennyvíz kiállás nem a megfelelő helyre fog kerülni. Ennek később nem fog örülni a szerelő és te sem.
Talán ez az első pillanat, amikor megszólal benned egy hang: Segítség, nem vagyok biztos a dolgomban!
Hogy ne érezz így, tedd tudatossá hogy mit szeretnél, és olvass tovább!
Még mindig a vízvezeték szerelő a mumus. Feltételezzük, hogy a víz és szennyvíz kiállás jó helyre került. Ha elég rutinos a vízvezeték szerelő, felteszi a következő kérdést: Lesz-e mosogatógép?
Itt arra kell figyelni, hogy a mosogatógép számára külön szennyvízkiállás készüljön a mosogatógép mellé, nem mögé, ugyanis ott nem fér el!
Miért is van szükség erre a szifonra?
Hisz a bűzzáró szifonra rá lehetne csatlakoztatni a mosogatógép lúgcsövét!
Azért mert a konyhák nagy része egy légtérben van az étkezővel, sőt gyakran a nappalival is. Így ha nincs külön szerelt szennyvíz kiállásunk, akkor az étkezőben, vagy nappaliban kénytelenek vagyunk hallgatni a glugyogó hangot, amit a mosogatógép ad ki magából amikor az elhasznált vizet nyomja ki a mosogatótálca bűzzáróján keresztül.
Ha sikeresen túlvagyunk a vizes dolgokon, jöhetnek az újabb, “rázós” kérdések, melyeket a villanyszerelő tesz fel: Hova kérsz kapcsolókat, konnektorokat, és melyik milyen teljesítményű legyen?
Erre megválaszolni nem kis feladat.
Ehhez ismerni kell azokat a gépeket melyeket a konyhában fogunk elhelyezni.
Pl.: beépíthető sütő, beépíthető főzőlap, páraelszívó, mikrohullámú sütő, mosogatógép, hűtőszekrény, további ínyencségek: beépíthető kávéfőző, beépíthető gőzpároló, beépíthető jégkészítő, beépíthető robotgép, beépíthető kenyérszeletelő, konyhamalac, beépíthető olajsütő, beépíthető steak sütő, beépíthető grillsütő, stb.
Valamennyi készüléknél általános szabály az, hogy a konnektor nem lehet a készülék mögött. Leginkább mellette vagy alatta / felette helyezkedhetnek el.
Persze mindig vannak kivételek.
Tudni kell még azt is, hogy hova milyen világítótesteket kívánunk elhelyezni, és ezeket honnan tudjuk kapcsolni, és hol fogjuk bekötni. Ugyanis a konyhabútoros világítótestek leggyakrabban villás dugóval szereltek, melyeket a felső elem felett célszerű csatlakoztatni.
A munka-konnektorok leggyakrabban a munkalap fölé kb. 15 cm-rel a (csempézett) falra kerülnek.
Itt egyértelműen arra kell figyelni, hogy elég távol legyenek az olyan vizes helyektől, mint pl. a főzés és a mosogatás. Ellenben nem szabad túlságosan spórolni ezekkel a konnektorokkal, mert könnyen előfordulhat, hogy a ritkán használt robotgépünknek már nem jut csatlakozó. Persze ne essünk túlzásokba. Nem ajánlom az egy keretbe minél több konnektoros megoldásokat. Inkább jusson minden zugba szétszórva egy-egy dupla
konnektor.
Túljutottunk a “rázós” kérdéseken.
Mi jöhet még?!
Hát a gázos!
Ha a főzés gázfőzőlapon fog történni, akkor erre is találunk megoldást.
Ha elektromos lapon kívánsz főzni, akkor gondoskodj 3 fázisról, vagy legalább egy 35 amperos biztosítékról. Bár egy új lakóháznál már az elején célszerű a hálózatot 3 fázisúra készíteni, mert manapság nagyon sok nagyteljesítményű készüléket használunk.
Pl.: mosógép, mosogatógép, szárítógép, mikró, porszívó, hajszárító.
De térjünk vissza a gázra!
Mivel szép konyhabútort akarsz, te sem szeretnéd a gázcsapot a főzőlap felett a falon nézegetni, tehát el kell rejteni. Legkényelmesebb ha a szomszédos helyiségből, a külső falról, vagy a pincéből hozod be a gázcsövet a főzőlap melletti (vagy alatti) elembe. Nagyon fontos, hogy a gázcsapot rejtő szekrény nem lehet fióksor. A gázcsapot egy ajtónyitással, könnyen elérhető helyen kell elhelyezni.
Ha a gázcsövet viszonylag hosszan kell a bútor mögött vezetni, akkor azt ki kell szellőztetni. Ilyen esetben érdemes a gázszolgáltató vagy szakszerviz véleményét kikérni, sőt a gázvezeték engedélyköteles ezt hivatalosan meg kell terveztetni!
Már nincs gáz (azaz probléma) mert a szolgáltató engedélyezte, tehát jó.
Következik a páraelszívó légelvezetése. Mindenképpen ajánlott, hogy legyen a konyhában páraelszívó, mert megkíméli a bútort a páranyomástól és a felesleges hőtől. Nem beszélve a nem kívánatos szagokról . Sőt a gázfőzőlap az égés folyamán káros anyagokat juttat a levegőbe amit szükséges eltávolítani.
Nagyon fontos!
Ha az elszívóval egy légtérben nyílt rendszerű tüzelőberendezés működik, (pl. kandalló vagy cserépkályha) akkor a páraelszívót kivezetni tilos! Csak aktív szénnel, belső légkeringetéssel működhet. Ilyen probléma esetén keress megfelelő épületgépész szakembert!
Persze legjobb az elszívott levegőt kijuttatni a szabadba. Érdemes minél nagyobb keresztmetszetű légelvezető rendszert használni. Ne elégedjünk meg egy 110-es szennyvízcsövel! Ha cső akkor legalább 125 mm legyen az átmérője, és nyúljon be a helyiségbe legalább 5 centimétert, hogy rá lehessen csatlakozni. Ha nem lehet rögtön az elszívó mögött kivezetni, akkor legjobb megoldás a lapos csőrendszer. Ekkor a cső a felső elemek tetején fut végig, és úgy megy ki a falon. Ilyen csőrendszer alkalmazása esetén akár észrevétlen is maradhat a légelvezetés. Mint minden légelvezető rendszerbe, ebbe is érdemes billenő szelepeket beépíteni, hogy a szél ne tudjon befújni.
Vége a vésésnek. Következhet a falak csempézése és a burkolás. Persze vannak konyhabútor hátfalrendszerek is, de a csempézés a leggyakoribb. A páraelszívónál magasabbra kell csempézni mint máshol, kb. 20 cm-el, vagy végig az elszívó mögött, elszívótól függően. Ha az elszívó mögé is kerül csempe, akkor mindenképpen ismernünk kell a bútor pontos magasságát, hogy a csempézés ahhoz igazodjon.
Jó tudni hogy egész pontosan hova kerül az elszívás mert érdemes az elszívó tengelyét feljelölni, majd attól elindulni jobbra és balra a burkolással.
Ez a csempézési módszer álltalában az egyedi gyártású konyhabútorokra alkalmazható. Nagyüzemi gyártású bútorok esetén célszerű a csempézést utólag, a bútor beszerelése után elvégezni.
Bár a csempét a munkalap fölé szánjuk, azért nyúljon be a burkolat a felső elemek alá, a munkalap mögé és a kamra elemek (magas testes szekrények) mögé. Ahol a munkalap véget ér, ott a falra egy 15 cm széles csempecsíkot érdemes ragasztani, hogy ne legyen függőlegesen mélységi változás a fal és a csempe síkjából adódóan.
Fontos oda figyelni arra is, hogy a vízzáró felett futó első vízszintes fuga kellő távolságban legyen a vízzáró felső élétől, hogy a vízzáró jól a csempére tudjon zárni, illetve hogy esztétikailag megfelelő legyen.
Ha kész a burkolás, jöhet a festő, majd a vízvezeték szerelő és a villanyszelő is, hogy a szerelvényeket elhelyezzék.
A konyhabútor kivitelező kiválasztása. Ki is legyen a kivitelező? Ismersz olyan asztalost akitől hallottad hogy készít konyhabútorokat?
Láttad már a munkáját? Közelről is?
Kipróbáltad, hogy hogy működnek az ajtók, a fiókok, a sarokszekrény vagy egyéb más vasalatos szekrények, szerelvények?
Milyen az összhang?
Milyen benyomást ébresztenek a részletek és a teljes bútor
látványa?
Vállalnak rá garanciát?
Betartják az ígéreteket?

szállítási határidő,
ár,
szerkezeti anyagok minősége,
szakszerű beszerelés,
segítség a szerelvényezés a csempézés pontos megtervezésében,
egyeztetés a szakiparosokkal, víz – villany – gáz,
garancia.

Készített látványrajzot?
Készített részletes szerződést melyen nem csak az ár, hanem a készítendő bútor anyagai is szerepelnek? Ismersz a környéken néhány konyhabútor forgalmazó, vagy gyártó céget?
Ismersz konyhabútor specialistát?
Láttad már a kínálatukat?
Ismerősöktől kérdeztél-e tapasztalatokat, ki mit ígért és mit nyújott?
Egy konyhabútor beépített gépekkel 1-5.000.000,-Ft-ba is kerülhet. Szeretnél ennyi pénzt a véletlenre bízni?
Dönts körültekintően.

Egy konyhabútornak két fő kritériuma van:
1.) szép legyen
2.) praktikus legyen.
A sorrend megfordítható kinek – kinek igénye szerint. Véleményem szerint egyformán fontos mindkettő azaz 50-50%. Hogy szép legyen, szükséges egy széles választék ajtófrontból, munkalapból, szekrénytestek anyagából, fogantyúkból, üvegekből, lámpákból stb.
Kell hozzá egy határozott elképzelés, vagy egy jó lakberendező segítség. Kell még hozzá egy jó tervező aki az igényeket és a lehetőségeket összehangolja.
Hogy praktikus legyen ahhoz az alábbiak kellenek:
1.) Ismerni kell a háziasszony – vagy aki a konyhát használja – igényeit.
2.) Rendelkezni kell adatokkal a helyiségről, pontos falméretek, sarkok pontos szöge, stb.
3.) Ismerni kell a körülvevő helyiségek adottságait. Kamra, étkező, nappali, stb.
4.) Ki kell alakítani a fő munkafelület méretét.
5.) Meg kell tervezni a munka háromszögét.
6.) Tudni kell jól alkalmazni a kor legújabb vívmányait, vasalatait.
7.) Meg kell tervezni az ergonómiai (kényelmi) magasságokat.
8.) És beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni.

A munka háromszöge

A munka háromszöge

Gratulálok!

Eredményesen végigértél A konyhabútor tervezés 7 buktatója tanulmányon.

Ha kérdésed van, kérlek írd meg, válaszolok rá. Ha lehet, add meg a telefonszámod is mert úgy lehet hogy gyorsabb lesz a válasz.

Kellemes tervezgetést kíván tanácsadód:

Szabó Imre

7_buktato

7_buktato-2

A lap tetejére